こんにちは。前学期が終わってからの出来事について書きたいと思います。

試験期間が終わってからは春休みでしたので、嬉しかったです。3月の上旬に去年夏に働いた石川県の加賀温泉にある旅館に友達と行って楽しい二日間を過ごしました。その後、福島市に戻ってからは新型コロナウィルスの影響で学校やレストラン、お店などが閉まり休業になるという報告がありました。
大学の開始も延長することになってしまいまったので、4月はずっと国際交流会館で過ごさなければならない状態でした。感染が拡大する前は、まだバイトやジムに行ける状態だったので、大丈夫だと思いました。でも、それも出来なくなって、本当に寂しくなってしまいました。4月に一番の思い出になったことは、花見山です。一度友達と花見山へお花見に行ってみました。とても晴れていて、暖かい日でした。一緒に山に登って、色々な桜などの花を見たり、写真を何枚も撮ったりして楽しかったです。

4月の下旬からお天気は本当に暑くなってきました。日本の夏の暑さは湿度が高いので、大変だと思います。特に夜はあまり眠れなくなってしまったこともありましたが、部屋にクーラーがあるので、助かっています。コロナでお店が開いていなかったときには、何度も留学生にお米やインスタント食品やマスクなどの支援物資を頂きました。それは、大変ありがたいことです

5月の上旬になって、やっと授業がオンラインで始まりました。先生や他の学生の顔を見たり声を聞いたりするのはとても久しぶりだったので嬉しかったです。一方で、急に宿題を提出する量が増えたことは少し大変だったとも言えます。このオンライン教育は先生にも生徒にも新しいことですので、慣れるまで時間がかかると思います。

もし、コロナが福島でも感染拡大したとしたら...　私が一番心配だったことは帰国のことでした。半年しか日本に居れずにハンガリー戻ったらとても残念だと思いましたから。でも、おかげさまで福島にいることが出来ました。

もう6月になりました。レストランやお店も段々営業し始めています。バイトも一週間に一回ぐらい行けるようになりました。人々の生活は注意しながら元に戻る方向に進んでいます。大学に行けない状態がまだ続いていくそうですが、残りの2ヶ月、いい思い出をたくさん作って、楽しく過ごしたいと思います。

ハンガリー語訳

Magyarországról jöttem, és egy évig vagyok cserediák itt. A második félév eseményeiről szeretnék írni.

A március végig tavaszi szünet, mert itt Japánban áprilisban kezdődik az új iskolai év. A hónap elején még utaztam az országon belül. Azonban, amikor visszatértem Fukusimába már komoly intézkedéseket hoztak az egész világban elterjedő korona vírussal kapcsolatban. Az iskolák, így a mi egyetemünk is bezárt, az üzletek, éttermek, kávézók, edzőtermek egyaránt. Emiatt az április is végig szabaddá vált. Bár, ez a szabadság nem volt a legjobb, mert egyfajta bezártságot és magányt jelentett. Felüdülést jelentett, amikor pár cserediákkal együtt elmentünk megnézni a Hanami hegyet. Csodálatos cseresznyevirágzás volt. Meleg, napsütéses idő, és a rózsaszínű, sárga, fehér virágok ezernyi árnyalatának, kápráztató látványa. Talán akkor, találkoztam először több emberrel, ezért nagyon kellemes volt. A virágnézés után, dangot ettünk. Sajnos egy másfél hónapig, nem tudtam elmenni dolgozni, és az ösztöndíj is késett. Ez pénzügyileg egy nehéz időszak volt. Bár, több alkalommal kaptunk, étel ajándékot. A két kg rizsből a nagy része még most is meg van, de mindenképp nagy segítség volt, és jól esett, hogy gondolnak ránk.

Végre, május hetedikén elkezdődött az oktatás. Igaz, csak számítógépen keresztül, mert az egyetemre nem mehetünk vissza, de ez is hatalmas dolog volt. Azóta szépen folynak az órák, és bár nehéz volt újra visszarázódni a házi feladatok, és beadandók kötelezettségeibe, de örülök, hogy elkezdődtek. Az edzőterem is kinyitott, ahová járok. Sőt jelentősen kevesebbet, de már dolgozni is mehettem.

Ez a pár hónap mindenkinek nehéz volt. És úgy gondolom, hogy mi itt jól jártunk. Az életnek, ezt a pár hónapos leállását, már nem lehet visszahozni, de úgy gondolom, hogy ez így volt jó. Szeretnék a hátralévő időmben jó emlékeket szerezni, és kiélvezni az itt töltött napokat.