福島に来てからもう半年間経ったのですが、実感がありません!まだ着いたばかりのような気がするのに、9月に飛行機を降りた日が遠く感じられるほど、この短期間にたくさんの出来事がありました。前回のレポートから、私はたくさんの場所に行き、たくさんの経験をしました。
2月も修学旅行は続きました。先生は、2011年に起きた三重の災害の爪痕を見ることができる福島原子力発電所と、その周辺地域へ私たちを連れて行きました。私にとっては、とても勉強になると同時に、少しショックな出来事でした。原子力発電所では限られた時間しか過ごすことができず、全員に被曝量を測定する小さな装置が配られました。もちろん、被曝量が有害でない範囲に収まるように細心の注意が払われていました。原子炉を生で見たり、廃炉の状況を自分の目で見たり、このプロセスがどのように進んでいるのか、放射能汚染を回避・防止するために何が行われているのかを専門家から聞くことができたのは、非常に興味深いことでした。
また、大学の国際交流センターが企画してくれた会津への2日間の旅にも行きました。私にとっては、一番楽しい修学旅行だったと思います!冬の会津は美しく、雪をかぶった山々、深い渓谷、谷を流れる小川など、バスの中からも素晴らしい光景を目にしました。この2日間で、私の山に対する憧れが前より強くなりました!最初の訪問地は鶴ヶ城で、再建中のため城内には入れませんでしたが、広大な庭を散策し、小さな茶園で抹茶をいただきました。次に訪れたのは大内宿でした。江戸時代から残る小さな村です。現在、家々には店があり、地元の人たちがさまざまな商品を売っています。彼らはとても親切で、どこから来たのかなどを尋ね、「春になってもこの地域はとても美しいので、春にまた会津に来てください」と温かく勧めてくれました。宿泊したホテルはほんとうに素晴らしかったです。巨大な和風のロビーは美しく、浴衣を着て、和室でとてもおいしいコース料理をいただきましたし、温泉からは渓谷と向かいの山肌が見渡せました。将来、ぜひここに戻ってきたいと思います!2日目は、自分のお椀やカップを作ったり、猪苗代湖でたくさんのカモに餌をあげたりしました。この2日間で、アジアの留学生とも知り合うことができ、一緒に楽しむことができました。
3月には、1年間の留学期間を終えて帰国することになった先輩たちのお別があり、それはとても残念なものでした。共に過ごした時期は半年という短い間ではありましたが、絆が深まり、楽しい時間を過ごすことができたのは、先輩たちのおかげです。新入生にとって、私も良い先輩になりたいと思います。
春休みには、白石城や近くのキツネ村など、色々なところに旅行をしました。原宿、明治神宮、東京タワー、東京スカイツリー、上野公園など、東京の名所も訪れました。横浜も観光し、巨大なガンダムを見たり、海岸沿いの公園や地元の観光スポットを歩いたりしました。鎌倉では、一日中神社や仏閣を巡りました。鎌倉は特に強い印象を受けました。自然に近く、美しい神社の庭園や平和で静かな環境は、精神的にとても良く、心を安心するものです。ぜひまた訪れて、もっと長い時間をそこに過ごしたいと思っています。
日本では春の訪れとともに、さまざまな花の季節も始まります。その中でも一番良い花見スポットは、花見山です。多くの桜の木に加え、数え切れないほどの花がさいていて、沢山の植物があります。新しい交換留学生が到着した後、一緒に行きましたので、最初の活動としてとても良いものになったと思います。丘の上に花が咲いているのを見るのはとてもきれいでした!
桜の木が道の両側に広がる地元の公園にも行き、素晴らしい写真を撮りました。また、飯坂にも行って、咲き誇る桃の木を鑑賞しました。最近は、国営ひたち海浜公園に行きましたが、丘の上全体が青い花で覆われた景色は、まるで青いカーペットみたいでした。日本の春は本当に美しいですね!
日本での生活の半分が終わってしまうのは少し寂しいですが、残りの数カ月も、これまで経験したようなイベントや忘れられない体験がいっぱいあることを願っています!
【ハンガリー語訳】
Fél év Fukushimában - Sulis kirándulások, utazás és sok-sok virág
El sem hiszem, hogy már több mint fél éve vagyok Fukushimában! Olyan érzés, mintha még csak nemrég érkeztünk volna, mégis annyi minden történt ez alatt a rövid idő alatt, hogy mégis nagyon távolinak tűnik az a szeptemberi nap, mikor leszálltunk a repülőről. Legutóbbi jelentésem óta nagyon sok helyen jártam, és még több élményt szereztem.
Februárban is folytatódtak a sulis kirándulások. Elvittek minket a Fukushimai Atomerőműbe és az azt övező, a nyilvánosság számára még lezárt területekre, ahol még ma is látható a pusztítás nyoma, amit 2011-ben a hármas katasztrófa okozott. Számomra nagyon tanulságos, és egyben kissé megrázó is volt. Az atomerőműben csak korlátozott időt töltöttünk, és mindannyian kaptunk egy kis szerkezetet, ami azt mérte, mennyi sugárzásnak voltunk kitéve. Természetesen nagyon ügyeltek arra, hogy ez a mennyiség a nem ártalmas keretek között maradjon. Mindemellett nagyon érdekes volt élőben látni az atomreaktorokat, és a saját szemünkkel megtapasztalni, hol tart a leépítésük, és a szakemberektől hallani, hogyan zajlik ez a folyamat, mit tesznek azért, hogy elkerüljék és megelőzzék a sugárszennyezést.
Ezt követően az egyetemen működő International Center által szervezett két napos kirándulásra mentünk Aizuba. Nekem személy szerint az egyik kedvencem volt a sulis programok közül. Aizu gyönyörű télen, a hólepte hegyek, a mély szakadékok és a völgyekben csordogáló patakok elképesztő látványt nyújtottak a buszút során. Ez a két nap tényleg megszilárdította bennem a hegyek iránti csodálatomat! Az első állomás Tsurugajou volt, és bár a várba újjáépítés miatt nem mehettünk be, viszont bejártuk a hatalmas udvart, és egy kis teakertben matcha teát is kóstoltunk. Ezután Oochijuku következett, ami egy az Edo-korból fennmaradt kis falu. Manapság a házakban kis boltok üzemeltek, ahol a helyiek árulják a különféle portékáikat. Nagyon kedvesek voltak velünk, kérdezgették, honnan jöttünk, és melegen ajánlották, hogy tavasszal is menjünk vissza Aizuba, mert akkor is nagyon szép a környék. Elképesztő volt a hotel is, ahol megszálltunk. Gyönyörű volt a hatalmas japán stílusú hall, nagyon finom, sokfogásos vacsorát kaptunk, amit egy japán stílusú tatamis helyiségben, yukatát viselve fogyasztottunk el, az onsenből pedig egy szakadékba és a szemközti hegyoldalra lehetett rálátni. A jövőben biztosan szeretnék még ide visszalátogatni! Második nap egy agyagozóműhelyben saját tálkákat és poharakat készítettünk, valamint Az Inawashiro tóhoz is ellátogattunk, ahol etettük a rengeteg kacsát. A két nap során lehetőségünk volt más ázsiai cserediákokkal is megismerkedni, és nagyon jól szórakoztunk együtt.
Márciusban nehéz szívvel mondtunk búcsút senpaijainknak, akiknek az egy évük leteltével haza kellett térniük. Bár még csak fél éve ismertük őket, mégis úgy érzem, szoros kapcsolatok jöttek létre köztünk, hiszen nem kis mértékben nekik is köszönhető, hogy ez az idő olyan élvezetesen telt. Nagyon hálás vagyok nekik a sok segítségért, és remélem, én is ilyen jó senpaija lehetek az újonnan érkezett diákoknak.
A szünet alatt utazgatni is volt időnk, felfedeztünk Shiroishit, az ottani várat és egy közeli rókafalut. Tokyoba is ismét ellátogattunk, elmentünk Harajukuba, megnéztük a Meiji szentélyt, láttuk a Tokyo tornyot, a virágzó cseresznyefákat a Tokyo Skytree környékén és az Ueno parkban. Yokohamát is bejártuk, láttuk a hatalmas Gundamot, végigsétáltunk a part menti parkokon és helyi látványosságokon. Kamakurába egy egész napot töltöttünk szentélyek és buddhista templomok látogatásával. Kamakura különösen nagy hatást tett rám, a természetközelség, a gyönyörű szentélykertek és a környékből áradó nyugalom és béke nagyon jót tesz az ember lelkének. Még biztosan vissza szeretnék térni oda és több időt ott tölteni.
A tavasz beköszöntével Japánban a különféle virágot szezonja is elkezdődik. A virágnézegetésre a környéken Hanamiyama a legjobb hely. A rengeteg cseresznyefa mellett aranyeső és számtalan más növény is megtalálható ott. Nem sokkal az érkezésük után mentünk oda az új cserediákokkal, és szerintem nagyon jó első közös program lett belőle. Gyönyörű volt a virágba borult hegyoldalak látványa!
Emellett egy helyi parkba is elmentünk, ahol az út két oldalán hosszan cseresznyefák húzódtak, és elképesztő képeket készítettünk. Iizakába is ellátogattunk, ahol pedig virágzó barackfákban gyönyörködtünk. Nemrég pedig a Hitachi Seaside Parkba mentünk, hol egy egész domboldal volt kék virágokba borulva, mint egy hatalmas szőnyeg. A tavasz tényleg gyönyörű Japánban!
Bár kicsit szomorú, hogy az itt töltött időm fele már letelt, de remélem, a hátralevő hónapok is ugyanolyan eseménydúsan és felejthetetlen élményekben gazdagot fognak telni, mint az eddigiek!