福島大学トップ福島大学の国際交流留学体験記 > 【交換留学生より】福島での1年間を振り返って

留学体験記

【交換留学生より】福島での1年間を振り返って

【出身国 / 大学】ハンガリー / カーロリ・ガーシュバール・カルビン派大学
【在学期間】2022年10月~在学中 経済経営学類特別聴講学生 V.Zさん

福島での留学期間が終わりに近づくにつれて、ここで過ごした1年間と、その中で経験した色々なことを振り返ることが多くなってきました。

春学期でも修学旅行は多かったです。6月には信夫山に登ったり、7月には桃狩りに行ったり、会津の猪苗代湖の浜辺に行ったり、裏磐梯にハイキングしたりしました。

しかし、私のお気に入りのひとつは相馬野馬追でした。記録的な暑さの中、私たちは南相馬市を訪れました。南相馬市の人々は、馬の伝統と武士の過去をとても誇りに思っています。それは、第二次世界大戦の爆撃や新型コロナウイルスの感染拡大という困難な状況にも関わらず、1000年以上にわたって毎年野馬追を開催してきたという事実が示している!この祭りの主なイベントには、武家の子孫たちが代々受け継がれてきた本物の武士の甲冑を身に着け、市内を練り歩きます。その後で神旗を取り合う騎馬戦が行われます。祭りとこの地域の歴史について学んだ後に、このようなイベントに見に行くことができたことは、素晴らしかったと思います。

今年、コロナウイルスの発生以来初めて、海外の様々な大学から学生を招いて、約10日間にわたって福島、2011年の震災と原発事故、そしてその後の復興について学ぶ「Fukushima Ambassadors Program」が開催されました。この1週間半の間、彼らは福島県内の様々な場所を訪れ、地元の人々と触れ合いながら活動に参加しました。今年はアメリカのコロラド州とスコットランドから学生と先生たちが集まりました。もちろん、日本人学生や交換留学生も参加できるので、私たちは彼らと一緒に、特に浜通り地方のいろいろな場所に行くことができました。行ったことのある場所もあれば、そうでない場所もあったが、それでも新しい人たちと一緒に体験するのは楽しかったと思います。また、このプログラムのおかげで新しい日本人学生と知り合うことができたのは嬉しかったです!

大学と修学旅行のほかに、自分の行きたいところに旅行する時間もありました。5月のゴールデンウィークには沖縄に行きました。最南端の島のひとつである沖縄は、本島よりもトロピカルな雰囲気があって、湿度も高いです。有名な沖縄美ら海水族館にも行って、そこではウミガメに餌をやることができます!地元のハブ酒も味わって、これが思ったより美味しかったです!

6月には京都へも旅行しました。私にとっては、この1年間が過ぎる前に訪れたい場所のひとつでした。たくさんの場所に行きました!北野天満宮、金閣寺を訪れたり、嵐山で伝統的な日本の街並みを歩いたり、ネットでたくさんの美しい写真がある有名な竹林を見ました。伏見稲荷大社に行って、千本鳥居が連なる山道の一部に歩きました。奈良でも1日間ほど過ごして、お腹を空かせた鹿を避けながら、有名な神社や仏閣を訪れました。興福寺、春日大社、そしてもちろん東大寺にも行きました。京都の二条城にも行って、ハンガリーの大学の美術史の授業で学んだ屏風絵を生で見ることができてすばらしかったです。京都と奈良を訪れる機会があって本当によかった。一番気に入った旅のひとつとなりました!

福島での1年間を振り返ると、複雑な気持ちになります。福島で交換留学生として学ぶ機会を得たことで、日本人や他の交換留学生の中で多くの人々と知り合って、たくさんの新しい友人を作ることができて、多くのことを学んで、忘れられない思い出を作ることができただけでなく、人間的にも変化し、成長することができました。とても嬉しくて、心から感謝しております!その一方で、もうすぐお別れの時が来るのは寂しいことです。福島は本当に私の第二の故郷となった感じで、何年もここで暮らしているような気がします。

福島、今までありがとう!また会いましょう!



【ハンガリー語】

Reflektálás az itt töltött egy évre

Ahogy a Fukushimában töltött időm a végéhez közelít, egyre többet gondolok vissza az itt töltött egy évre, és a rengeteg élményre, aminek részese lehettem.

A tavaszi félévben is sok sulis kiránduláson vettünk részt. Májusban megmásztuk Shinobuyamát, júliusban elmentünk barackot szedni, strandoltunk az Inawashiro tónál Aizuban, túráztunk az Ura Bandai környékén.

Az egyik kedvencem azonban a Soma Nomaoi fesztivál volt. A rekordmértékű hőség ellenére ellátogattunk Minami Somába, ahol az emberek nagyon büszkék a lovakkal kapcsolatos hagyományaikra és a szamuráj múltjukra. Ezt mutatja az is, hogy több mint ezer éve minden évben megrendezték a Nomaoit, még a II. világháború bombázásai és a koronavírus járvány idején is! A fesztivál fő eseményei közé tartozik a lovas felvonulás, ahol a szamuráj családok leszármazottai magukra öltik a nemzedékek óta hagyományozódott igazi szamurájpáncélokat, és abban vonulnak végig a városon az arénába, ahol aztán lóversenyfutást tartanak. A nagy hőség ellenére elképesztő volt egy ilyen eseményen részt venni, főleg miután tanultunk a fesztivál és a környék történelméről.

A koronavírus járvány óta először megrendezésre került idén a Fukushima Ambassadors Program is, ami során különböző külföldi egyetemekről érkeznek diákok egy körülbelül 10 napos időszakra, amikor is Fukusimáról, a 2011-es katasztrófáról és atomerőmű balesetről, valamint az az utáni felépülésről tanulnak. Ez alatt a másfél hét alatt számos helyre viszik őket Fukusimán belül, találkozhatnak a helyiekkel és különféle programokon vehetnek részt, például mocsikészítésben. Idén Coloradoból, az Egyesült Államokból, valamint Skóciából jöttek diákok. Természetesen japán és cserediákok is részt vehetnek, így mi is sok helyre mehettünk velük, főként a Hamadori régióban. Volt ahol már jártunk, volt ahol még nem, de így is élvezetes volt mindezt új emberekkel megtapasztalni. Én kifejezetten örültem, hogy a Programnak hála új japán diákokkal is megismerkedtem, akikkel nagyon jól éreztük magunkat!

Az egyetem mellett egy kis magánjellegű utazgatásra is akadt idő. Májusban, a Golden Weeken Okinawára látogattam. Mivel ez a legdélebbi szigetek egyike, sokkal inkább trópusi a hangulata, mint a fő szigeteknek, és a páratartalom is magasabb. Meglátogattam a híres Okinawa Churaumi Akváriumot is, ahol lehet tengeri teknősöket etetni! Emellett megkóstoltam a helyi kígyószakét, aminek meglepően jó íze van!

Júniusban Kiotóba is elutaztam. Nekem ez volt az a hely, ami a listámon szerepelt, hogy mindenképp meg szeretném látogatni, mielőtt letelik az egy évem. Rengeteg helyet megnéztem! Elmentem a Kitano Tenmangu szentélybe, a Kinkakujihez, ellátogattam Arashiyamába, ahol a hagyományos japán stílusú utcákon sétálgattam és megnéztem a híres bambuszligetet, amiről annyi szép képet látni a neten. Elmentem a Fushimi Inari szentélyhez és legalább részben megmásztam a hegyen felvezető ezernyi torii kapuból álló ösvényt, és ellátogattam a Kiyomizuderához. Egy napra Narába is átmentem, ahol próbáltam kerülgetni az éhes szarvasokat, és folytattam a híres szentélyek és buddhista templomok nézegetését. Elmentem a Kofukujihez, a Kasuga Taisha szentélyhez, és természetesen a Todaijihez. Végül Kiotóban a Nijo kastélyhoz is ellátogattam, ami elképesztő élmény volt, főként, mivel élőben láthattam azokat a paravánfestményeket, amikről az egyetemen művészettörténet órán már tanultam. Nagyon örülök neki, hogy alkalmam nyílt ellátogatni Kiotóba és Narába, mindenképp az egyik kedvenc utazásom volt ez alatt az egy év alatt!

Vegyes érzésekkel gondolok vissza az itt töltött egy évre. Egy részről elképesztően hálás és boldog vagyok, hogy lehetőségem nyílt Fukusimában cserediákként tanulni, hiszen ennek hála rengeteg új emberrel megismerkedtem, és sok új barátot szereztem mind a japánok, mind a többi cserediák között, rengeteg mindent tanultam és sok felejthetetlen emléket szereztem, valamint emberileg is sokat változtam és fejlődtem. Másrészről pedig szomorú, hogy hamarosan itt az elválás ideje. Már úgy gondolok Fukusimára, mint második otthonomra, és olyan érzés, mintha évek óta itt élnék.

Mindent köszönök, Fukusima, és biztosan visszatérek még!