福島大学トップ福島大学の国際交流留学体験記 > 【交換留学生より】ハンガリー人留学生のレポート②

留学体験記

【交換留学生より】ハンガリー人留学生のレポート②

【出身国 / 大学】ハンガリー / カーロリ・ガーシュパール・カルビン派大学
【在学期間】2019年10月~在学中
食農学類特別聴講学生  FEHER(フェヘール) JUDIT(ユディット)

 

皆さん、こんにちは。

今回のレポートは新型コロナウイルスの影響がまだなかった頃について少し書きたいと思う。
東京オリンピックが延期となる前に、ハンガリー人の留学生と一緒に、ハンガリーと福島大学のサポーターとして様々なプログラムに参加した。

東京オリンピックで来日するハンガリー水泳選手団を受け入れるホストタウンは郡山市であった。これをきっかけとして、郡山市にあるホテルハマツでは、ハンガリーと和食のミックス料理を作った。ハンガリー人の交換留学生の意見を聞きたいとのことで私たちはホテルに招かれて、面白くて美味しい料理を食べるチャンスに恵まれた。このような素敵なことを依頼されて本当に嬉しかった。
このイベントに関しての記事は下記リンクからご覧ください↓
https://www.hotel-hamatsu.co.jp/hanakatsumi/Files/2020/02/19/hanakatsumi51web.pdf

福島大学と福島大学の留学生活のサポーターとして、相馬市のわくわくワールドフェスタというイベントに参加した。福島大学で交換留学生として過ごしている一年間とハンガリーの文化についてイベントにいらっしゃったお客様にお話しした。

新型コロナウイルスが広まり始めたころ、研修旅行として予定されていたホームステイ・プログラムの代わりに、国際センターの方たちと留学生で日帰りの旅に行った。最初は苺ファームで、苺の食べ放題をした。苺のこのような栽培方法と、こんなに大きく美味しい苺をはじめてみたので、びっくりした。その後、郡山市の豆だるまを作る場所で、留学生たちは自分の好きな色や模様、自分の名前を漢字で書いたバージョンを選んで作った。中国人や台湾人やベトナム人に対して、ヨーロッパ人の名前を漢字で書くのはなかなか難しそうであるけど、とても面白い挑戦だったと思う。塗りたての豆だるまの後ろに三つの漢字を選ぶのだが、私の苗字は白いという意味なので、当然「白」の漢字を選んだ。しかし、ユディットの名前に合う読み方の漢字の見つけるのは頭痛の種となったので、名前をユジに変更した。ユは「夢」・ジを「璽」の漢字にして、全部で「白夢璽」の漢字をだるまに書いた。

私にとって、今までで一番素晴らしい経験と思い出の旅の一つは、南相馬市に行った時に手作りの侍鎧を着たことだ。私はこんな服を着れるのはとてもラッキーだと思う。侍の鎧を着るのは本当に面白い経験であった。鎧と兜は本当に重くて、鎧は着るまでに時間がかかったし、決して動きやすくないだと思う。昔、侍はこんな鎧でどうやって動いたり、戦ったり、馬を乗ったりしたのだろうと考えた。その上、侍は鎧の後ろに旗も立てて、旗を翻して戦ったのだ。

 

 

ハンガリー語訳

Kedves Olvasó!

Fehér Judit vagyok, a Károli Gáspár Református Egyetemről, Magyarországról érkeztem. Először vagyok Japánban, ahol cserediák tanulmányaimat 2019. októberétől kezdtem meg, és körülbelül egy évet tanultam a Fukushima Egyetemen.
A mostani beszámolómat a koronavírus kezdeti időszakában történet eseményekről, élményekről írom. Ebben az időszakban a magyar cserediák társaimmal számos olyan rendezvényen vettünk részt, ami a Tokió Olimpiához, a magyar kultúra és a Fukushima Egyetem népszerűsítéséhez volt köthető.

A Tokiói Olimpia során Koriyama város volt a magyar (és holland) úszócsapat fogadó városa, ezért ennek apropójából a Komatsu Hotel szeretett volna kedveskedni a hotelbe látogató magyar és holland olimpikonoknak azzal, hogy a japán és magyar/holland ételek gyönyörű egyvelegét alkotják meg. Ennek letesztelésére a mi segítségünket kérték. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy egy ilyen neves hotel vendégei lehettünk, és megkóstolhattuk az általuk megálmodott ételkülönlegességeket. Az erről készült havi magazinjuk az alábbi linken is megtekinthető: https://www.hotel-hamatsu.co.jp/hanakatsumi/Files/2020/02/19/hanakatsumi51web.pdf

Ezután Soma városában a Fukushima Egyetemet és a Fukushima Egyetem cserediákprogramjának népszerűsítőjeként vettünk részt az úgy nevezett WakuWaku rendezvényen. Ezen a rendezvényen a magyar kultúráról is tartottunk egy kis bemutatót a nagyérdeműnek.

A koronavírus terjedése miatt az eredetileg 3 napos Homestay program helyett egy napos kirándulásra vitt minket az egyetem. Először egy eperföldön álltunk meg, ahol egy órán keresztül annyi epret ehettünk, amennyit csak szerettünk volna. Nagyon meglepődtem, hogy Japánban más módszerekkel termesztik az epret. Utazásunk második helyszíne egy úgy nevezett Mamedaruma készítő műhely volt, ahol az általunk szabadon választott színekkel, mintákkal díszíthettük a saját kis mamedaruma figuránkat. A figura hátára pedig az előzetesen kiválaszott három kanjiból álló nevünket festették fel. A kínai, tájváni, vietnámi cserediákokkal szemben, az európai cserediákok neveit nehéz leírni kanji-val. Mivel az én vezeték nevem fehér színt jelent, ezért az első kanji adott volt számomra. Már csak a Judit név átírása okozott nekem némi fejtörést. A Yuditto átírásból Yuji-ra rövidítettem, ezért az álom és a császári pecsét kanji-ját tudtam felhasználni. Ez a három kanji került a mamedaruma-m hátára.

Számomra az egyik legemlékezetesebb pillanat az az volt, hogy az egyik kirándulásunk során engem sorsoltak ki az egyik szamuráj páncél viselésére. Nagyon szerencsésnek éreztem magamat, hogy egy kézzel készített replikát viselhettem. Nagyon érdekes élmény volt egy ilyen nehéz, sok időt igénybe vevő páncélt és sisakot viselni. Érdekes volt belegondolni abba, hogy annak idején a szamurájok ilyen nehéz páncélban harcoltak, amiben nem csak mozogniuk kellett, hanem lovagolniuk is. Ennek tetejében pedig a páncél hátára egy hatalmas zászlót akasztottak, ami mivel kileng, tovább nehezíti a harcost a mozgásban.